Már kering a magyar műhold, melyben a Magyar Űripari Klaszter egyik tagjának is része van. A MASAT 1 elkészülésében részt vállalt a CAD-Terv Kft is.

Ezúton gratulálunk nekik!

A Masat-1 az Európai Űrügynökség (ESA) Vega hordozórakétája fedélzetén, nyolc másik műhold "társaságában" startolt, a fellövésre az Egyenlítő közelében fekvő Francia Guyanán található Kourou európai űrközpontjában került sor hétfőn, közép-európai idő szerint tizenegy órakor. A Masat-1 a BME két villamoskari tanszéke, valamint űrkutató csoportja hallgatóinak, doktoranduszainak és oktatóinak több mint négyéves munkájával született. Ez egy kisméretű, úgynevezett pikoszatellit, CubeSat szabvány szerint készült 1 kilogramm tömegű, 10x10x10 centiméteres kocka alakú műhold.

A start után 71 perccel önálló pályára került a többi műhold, köztük a magyar Masat-1 is. Az ESA híradása szerint a leválasztások a terveknek megfelelően, rendben megtörténtek.

Egyedülálló kísérletet végez az első magyar műhold - hangsúlyozta az MTI-nek Horvai Ferenc, a Magyar Űrkutatási Iroda (MŰI) tanácsosa annak kapcsán, hogy hétfőn Föld körüli pályára állt a Masat-1.

"Nagyon nehéz egy ilyen szatellitre eredeti kísérletet kitalálni, hiszen rengeteg diákműhold létezik. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) hallgatói azonban kitaláltak egy eredeti technológiai kísérletet. Egy körülbelül 20 centiméteres, kinyúló fémlemezről van szó, amelyet elektromosan feltöltenek és megpróbálnak a Föld mágneses erővonalai mentén stabilizálni. A műhold elvileg össze-vissza pöröghet, de amennyiben ez az eljárás sikerrel jár, akkor bebizonyítják, hogy igenis lehetséges akár hajtóművek nélkül is stabilizálni egy szatellitet" - magyarázta Horvai Ferenc.

A MŰI tanácsosa a Masat-1 kapcsán kiemelte, hogy Magyarország célja az Európai Űrügynökséghez (ESA) való csatlakozás. "Ugyan az első műhold nem feltétele a tagságnak, de ez is demonstrálja, hogy mi már érett tagokká tudunk válni és esetünkben nem szükséges a néhány éves átmeneti periódus, hiszen már teljesen jártasak vagyunk az űrtechnológiában. Már fél évszázada folynak nálunk űrtechnológiai kutatások, több műszert is kifejlesztettünk, de ez az első olyan komplett műhold, amelyet a legkisebb alkatrésztől kezdve magyarok építettek. A diákok bebizonyították, hogy képesek vagyunk erre" - mondta.

"Az OECD és az ESA számításai szerint az űrkutatási befektetések legalább ötszörösen térülnek meg, jönnek vissza gazdaságilag egy országnak. Eddig is így volt, a jövőben pedig ez még inkább igaz lesz ez a megállapítás, hiszen az űrkutatási eredmények egyre szélesebb területen hasznosulnak" - hangoztatta Horvai Ferenc.


A fejlesztőcsapatnak sikerült "beszélgetni" az első magyar műholddal - tájékoztatta hétfő délután az MTI-t Gschwindt András, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) docense, a BME Űrkutató Csoportjának vezetője.

"Most már olyan pályán volt a műhold, hogy alkalmunk volt vele "beszélgetni", felvinni olyan parancsokat, hogy melyik részegység részletes adataira vagyunk kíváncsiak. A műhold reagált rá, leküldte a kért információt. Minden csodálatosan működött" - magyarázta a BME docense.

Arra a kérdésre, hogy milyen adatok érdekelték elsősorban a BME fejlesztőcsapatát, Gschwindt András azt válaszolta, hogy a jelenlegi szakaszban az akkumulátor állapota, "egészsége" a döntő.

"Azt néztük meg, hogy kap-e az akkumulátor elegendő energiát, hogy a napelemekre épülő töltőrendszer hogyan működik" - ismertette a BME Űrkutató Csoportjának vezetője.

A műholdnak "négy-öt pályája" van, s így a csapatnak naponta 20-25 perc áll majd a rendelkezésre, hogy Magyarországról kapcsolatba léphessenek a műholddal - tette hozzá.

"A következő alkalmakkor azt nézzük majd, hogy milyen a belső hőmérsékleti eloszlása, hogyan működik a műhold. Úgy tűnik, hogy minden egészségesen, jól működik" - összegezte Gschwindt András.

Örömmel  tudatjuk, hogy a Magyar Űripari Klaszter véglegesen átköltözött a Kandó Kálmán utca 5. szám alatt található telephelyére.

Központi telefonszámunk: 06 (46) 898-333.

Szívesen állunk rendelkezésre a fentebb említett elérhetőségeken.

A HVG-ben megjelent cikk a magyar űriparról 2012. január 1-én:

Nem vicc: magyar vállalkozók tartanak a világűrbe

2012. január 01., vasárnap, 18:48 •

Szerző: D. Kovács Ildikó

Csak a csillagos ég szabhat határt a magyar kkv-knak, ha sikerül igazán bekapcsolódniuk az uniós űrprogramba. Ehhez azonban még teljesülnie kell néhány feltételnek, például a kormányzatnak is ki kell vennie a részét a később megtérülő befektetésből.

„Az európai gazdaság, de leginkább a kis- és középvállalkozók számára jelenthet kiugrást az európai űrprogramok felpörgetése” – sokan megmosolyogták Herczog Edit szocialista EP-képviselő nyilatkozatát novemberben. Lelki szemeink előtt megjelentek a hátsó kertben, családi vállalkozásban épített űrhajók és az őstermelők által előállított, magyaros űrkaják.

Pedig valójában nem is olyan – szó szerint – földtől elrugaszkodott ötletről van szó, ha egy kicsit megkapirgáljuk a felszínt.

Masat-olás

„Közel 600 embernek adott munkát a Masat-műhold megvalósítása az ötlettől a repülésre kész termék elkészültéig”, meséli Nadj István, a CAD-Terv Kft ügyvezető igazgatója. Magyarország első műholdja a Masat-1, neve a magyar és a satellite szavakból származik, egy kisméretű, úgynevezett pikoszatellit. Építése elsősorban oktatási célt szolgál, pályára állását követően gyűjti a saját állapotára és környezetére vonatkozó adatokat, amelyeket a földi állomásra továbbít későbbi feldolgozásra.

Az Európai Űrügynökség (ESA) Vega hordozórakétájának első küldetése 2012. január végén indul. A budapesti cég a műhold vázszerkezetét, illetve az antennanyitás megvalósítását tervezte. Ők dolgozták ki a műhold virtuális összeszerelésének módszerét is. A feladat megvalósítása során felgyűlt tapasztalatokat szeretnék továbbra is kamatoztatni, így kerültek bele a Magyar Űripari Klaszterbe.

Összefogtak

„A Magyar Űripari Klaszter az űripar területén működő, potenciálisan érdekelt vagy azzá tehető cégek, kutató-fejlesztő és gazdaság-fejlesztő szervezetek szövetsége”, áll a klaszter szervezési és működési szabályzatában. Jelentősége abban áll, hogy összefogja azokat a cégeket, amelyek érdeklődnek az űripar iránt, illetve megfelelő emberi erőforrással és technológiával rendelkeznek ahhoz, hogy beszálljanak. Együttes fellépésük elősegítheti a piacképességük növelését, a szakmai és a nemzetközi piacon való megerősödést.

A klasztert több mint egy tucat cég hozta létre 2010-ben a Miskolci Egyetem, a Budapesti Műszaki Egyetem (BME), a miskolci önkormányzat és a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara közreműködésével.

A tisztánlátás érdekében fontos tisztázni a fogalmakat. Az űripari tevékenység alatt a főként a navigációs, telekommunikációs vagy kutatási célú műholdak tervezését, működtetését értjük – a klaszter tagjai leginkább ebben érdekeltek. A BME-n azonban folynak űrkutatási célú, vagyis tudományosabb, az átlagembertől kicsit távolabb álló programok is.

Az Európai Bizottság 2011-ben közleményt adott ki Az Európai Uniónak a polgárok szolgálatában álló űrstratégiája felé címmel. Ebben három olyan területet is felsoroltak, ahol az uniós űrpolitikát jól lehetne hasznosítani: társadalmi szinten (környezetvédelem, küzdelem az éghajlatváltozás ellen, közbiztonság, polgári biztonság, humanitárius és fejlesztési segítségnyújtás, közlekedés, információs társadalom, gazdasági szinten (ismeretfejlesztés, innováció, versenyképesség növelése, munkahelyteremtés) és stratégiai szinten (az EU presztízsének emelése).

ESA nélkül nem megy

Az uniós űrpolitika zászlóshajója az Európai Űrügynökség (ESA), amely 2011-ben 4 milliárd euróval gazdálkodhatott, ebből 778 milliót az Európai Bizottságtól kapott. Jelenleg 18 ország a tagja, de Románia is hamarosan csatlakozik – Magyarország Lengyelországgal, Észtországgal és Szlovéniával együtt úgynevezett „európai közreműködő állam”.

„Nagyon nagy lehetőséget látunk az űripari feladatok elvégzésében”, hiszen sok, magas hozzáadott értékkel bíró területre jutnának be a magyar kkv-k, mondta Nadj István. De az európai űrprogramban való nagyobb arányú részvételhez nem elég az európai szinten is versenyképes infrastruktúra és emberi erőforrás. Szükség lenne a teljes ESA-tagságra is, ugyanis az űriparban a piaci szereplés fokozását kizárólag a külföldi megrendelések, pályázatnyerések útján lehet realizálni, főként az ESA-n keresztül.

A kormányzati akarat és támogatás is szükséges, hiszen a GDP alapján meghatározott tagdíjat az államnak kell kifizetnie. Ez egyébként befektetés lenne, hiszen a tagdíjat a különféle projektek révén vissza lehet pályázni, így a befizetett pénz a magyar kkv-khoz jutna vissza.

Mese fémhabbal

Nem a CAD-Terv az egyetlen magyar cég, amely már jelentős nemzetközi sikereket tud felmutatni az űripar területén. A szintén klasztertag Admatis Kft. a Nemzetközi Űrállomás (ISS) fedélzetén 2010-ben fémhabot állított elő, amely könnyű, nagy szilárdságú, jó szigetelő és kiváló energianyelő anyag, ám előállítása még nincs minden tekintetben megoldva. Nemcsak az űrben, a földön is használják katalizátorokban, akkumulátorokban, vonat ütközőknél, de biológiai implantátumokban is.

Az Admatis sikerprojektjei közé tartozik az UMC kristályosító kemence, amelyből a NASA 2002-ben és 2004-ben is vásárolt egy-egy példányt. A cég első kelet-európai cégként 2010-ben nyert egy, az ESA által kiírt tenderen, amelynek során a Sentinel-2-höz, a földfelszín változásait vizsgáló műholdhoz készített alkatrészeket, összesen 16 darabot. Ezzel azonban még nem lett vége a feladatának: a szerződés értelmében 2020-ig kell hozzá háttértámogatást biztosítani.

(EREDETIBEN: http://hvg.hu/gazdasag/20111230_urprogram_kkv_esa)